KRITIKA

nagyon szubjektiv, és lehet hogy igazságtalan, de hát ez van...

BOSSZANTÓ HIBÁK




Vígszínház. Házi Színpad. Fent a padláson. Sok lépcső, de akit megszán a jegyszedő hölgy, az mehet lifttel. Sok néző, kevés hely. Az előadás remek, tehát nem dühösek a végén. KÚTVÖLGYI zseniális.
Persze KERN is kiváló színész,
de ez itt a KÚTVÖLGYIÉ.
Gratulálok! Megérdemelted .


Szőcs Artur

 
Kis apróság, de annyira jellemző a mai színházi színvonalra
Már a A kertész kutyája eőadása közben is elterelte a figyelmemet mindenről, hogy a színpad közepén álló, és fontos dramaturgiai szerepet kapó medence egy készen kapható műanyag, festetlen, kopott kék. Pedig befesthették volna aranyra, vagy ezüstre, vagy bevonhatták volna selyemmel, bársonnyal, mindazzal, ami illik a darabhoz. De nem, ott éktelenkedett kéken és kopottan. Jó kukacoskodás, de csak erre tudtam figyelni, hiába állt benne délcegen és gyönyörűen Szőcs Artur…
Az élet mint olyan - nál, már az elején felbosszantott, hogy a Vígszínház házi színpadának háttere és padlója feketére festett és kopott, és lehet, hogy ez egy lerobbant lakást imitál - DE IMITÁL – itt csak az ágy a fontos, akkor pedig vagy kopott fehér a fal, ha hozzátartozik a díszlethez, vagy hibátlan fekete, fényelnyelő bársony, ha elemeli a térből a díszletet. Kérem szépen ez, a kettő között, ez slendrián.
Mint ahogy az is, hogy a kiváló és már fentebb megdicsért Kútvölgyi Zsike – nem is értem - a bundanadrág alá bugyit vesz fel, olyant, aminek a gumizása még ki is lóg. Az egész figura a hitelét veszti, pont a vetkőzős jelenetben, mert csak az érdekel, hogy milyen bugyi van rajt, s miért vesz bugyit a bundanadrág alá, éjszakára, a hálóinghez. Ha nehéz napjai vannak, akkor ne játsszák a darabot.
Emlékszem a régi világban Kállai Ilonának az egyik darabban olyan testheztapadó ruhája volt, hogy illúzió vesztés nélkül nem húzhatott bugyit alá, és a darabot nem játszották azokon a napokon
Mert akkor még adtak ilyesmire
Most vagy azért szebbek a régi színházi élményeim, mert jobbak voltak a darabok, és a színészek, és a rendezők, vagy mert öregszem, és csak a szépre emlékezem.
 

vissza a főoldalraa
Vígszínház honlapja