2004

Ebben az évben vettem ezt a remek kis gépet, az első digitális fényképezőmet. Végre annyit fényképezhettem, amennyit akartam. Nem kellett elvinni, előhívatni és spórolni, főleg spórolni. Még 12 éves sem voltam, amikor kaptam egy Pajtás gépet, mert Anyukám is kapott kislány korában egyet - kicsit jobb gépet - így nekem is vettek. Örültem is, nagyon, de rossz képeket csináltam - nagyon. Nehéz úgy tanulni, hogy megvárja az ember, amíg előhívják - 2 hét - látja hogy mit hibázott, újabb hónapok míg lehetősége nyílik javítani. Szóval most akár 100 képet is csinálhatok, hogy legyen közte jó, hogy ha látom hogy morajlik a Balaton előkapom és ha repülnek a hattyúk és ha piros az ég alja, vagy összejövünk és megoldhatatlan problémák felett borongunk. Ráadásul eleinte még nem voltak ilyen szigorúak a személyiségjogi megkötések, bátran bárki arcába betolhattam az objektívemet.