Hogyvolt?
Benne voltunk a Hogy volt ?! 1987 adásában, mert abban az évben A világ legrosszabb gyereke megkapta a közönségdíjat a kőszegi fesztiválon
A felvételről és a témáról a EZEN az oldalon írok
 |
| Takács Vera |
Gondoltam, készülök kicsit, frissítem a memóriámat – ráfér – elővettem a nyolcvanas évek dobozomat, s ott erre a KÖLYÖK magazin példányra találtam. Én írtam egy cikket a tévés munkáról, rendezésről, A világ legrosszabb gyereke ürügyén. Itt elmesélem azt a sünös sztorit is, amit Robi felidézett a stúdió beszélgetésben
Hát ez volt a cikk
1987 ben jelent meg, Képekkel
a képen: Aki nem látszik: Kovács Zoli, aztán: Sasvári Lajos, Takács Vera és Soós Attila
 |
| Most látom, hogy a cikkben téves a képaláírás jobbra fent Kaplony Miklós van kamerával a vállán. |
Hogyan kerülhet egy gyerek a tévébe?
FAGYLALTOT A MARSLAKÓKNAK!
FAGYLALTOT A MARSLAKÓKNAK!
Kiskoromban nem hittem volna. Kicsi kiskoromban még tévé sem volt. (vagy csak én nem tudtam róla) nagyobb kiskoromban meg olyan csoda volt, olyan távoli és nagyszerű, hogy egy magamfajta vidéki kislánynak nem értek odáig a vágyai.
Amikor Pestre kerültem, rájöttem: attól, hogy az ember falusi, nem biztos, hogy butább, mint a városiak. Csak a városiak – főleg a fővárosiak – magabiztosabbak, határozottabbak, jobban „eladják magukat” Ez az előny hamar behozható, csak nem biztos, hogy az utánzásukkal.
Amikor Pestre kerültem, rájöttem: attól, hogy az ember falusi, nem biztos, hogy butább, mint a városiak. Csak a városiak – főleg a fővárosiak – magabiztosabbak, határozottabbak, jobban „eladják magukat” Ez az előny hamar behozható, csak nem biztos, hogy az utánzásukkal.
1970 -ben kerültem a tévébe, friss tanári diplomával a zsebemben ( magyar-történelem szakos). Semmit sem tudtam a szakmáról.
A tévésséget
ugyanis nem tanítják
azt munka közben
kell megtanulni
ugyanis nem tanítják
azt munka közben
kell megtanulni
Munkáim közül a rendezést szeretem a legjobban. Nem azért, mert lehet dirigálni, hiszen 50 – 100 ember munkáját irányítani inkább fárasztó teher. Ami számomra érdekes, az az, hogy állandóan jön valaki és megkérdez. A színész arra kíváncsi, jól játszott -e, jó-e a ruhája? A kellékes azt kérdezi, hogy valami helyett, ami nincs, valami más megfelel-e.Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre forgatás közben válaszolni lehessen, a rendezőnek hónapokkal előtte pontosan ki kell találnia, mit akar. Amit az író leírt – pl. szép virágos rét,patak híddal – ez rendben a, de hol, melyik rét, melyik patak, hol áll a kamera, hol áll a szereplő, mit látunk, az egész tájat, vagy csak az arcokat…
Ezt már nem lehet
kitalálni a forgatáson,
amikor 100
ember ott áll
és néz...
kitalálni a forgatáson,
amikor 100
ember ott áll
és néz...
Sok legenda kering a tévés filmes stábokról, hogy ott állandó az ordítozás, meg szétdúlnak mindent. Higgyétek el, csak akkor van állandó veszekedés meg kiabálás, idegesség egy stábban, ha nem tudják, mit akarnak. Akkor a rendező kiabál, hogy lássák ő az úr a háznál, meg addig is telik az idő, hátha közben eszébe jut, mit kellene csinálni…
Persze másféle munka kiabálás is előfordul, ahol ennyi embernek kell összhangban dolgozni. Mindig annak gikszerek… meg különleges esetek is előfordulnak.
Például A világ legrosszabb gyereke című film forgatókönyvében szerepelt egy sün. Írva: Kicsi sün…Robi a főszereplő a cipőjében hozza. Rendben van. Ez egyszerű. Sün, és cipő A süni a felvételi terv szerint már első nap szerepel. Indulás előtt látom a kellékes és az asszisztens arcán, hogy valami baj van.- Mi van? – A sün az éjjel megszökött – dadogja halkan. ( A sünnek végül is igaza volt. Érvényes szerződés nélkül Ő a szabadságot választotta, nem a hírességet. !) De a forgatás kezdődik, s a jelentben ott a sün a tornacipőben. Hol lehet Pesten sünt találni…? Nem baj, kezdjük el, ebben a beállításban ugyanis elég messziről látszik, nem is arra figyelünk,,, majd Robi eltakarja a kezével, úgy csinál mintha.. Robinak még tetszett is a játék, a mintha.
Felvettük. Jó lett. Úgy látszott, mintha… Következett annak a jelenetnek a felvétele, amikor Robi beleteszi a sünt a trnacipőbe ( azt ugye tudjátok, hogy a filmet nem sorrendben vesszük fel? ) Itt a sün már kell, nem lehet úgy csinálni, mintha.. Meghozták a sünt. Pont kétszer akkora volt, mint a Robi tornacipője.
A cipő belefért
volna a sünbe,
de a sün a cipőbe
soha.
volna a sünbe,
de a sün a cipőbe
soha.
De hát ezt tallták. Az egész nagyvárosban nem volt már sün. A forgatókönyvet átalakitottuk, végül is jól jártunk,. A sün nagyon jól játszott. Emberhez szoktatott állat volt , ami sünben ritka, így elfogódottság nélkül végezte a feladatát. Evett, ivott, szuszogott. Sokkal többet szerepel az elkészült filmben, mnt ahogy az előzetes tervekben szerepelt. Ez az a ritka rossz, amiből jó lesz a végén.
Sok gyerek szeretne a tévébe kerülni
Hamarosan következnek a Tűrhető Lajos cimű film gyerekszereplőinek válogató próbái. A válogatás versmondással kezdődik. Ez azért kell, hogy lássuk, tud e a jelentkező beszélni, képes e verset tanulni. Ezután következik a kreativitáspróba, vagyis a találékonyság, a kezdeményezőkészség, az ötletesség
Első a fagylaltos játék. A legvállalkozóbb lez a fagylaltos, a többiek vásárolnak. Mindjárt kiderül, ki mennyire tudja beleélni magát a szerepbe, Van aki odamegy, dünnyög valamit, és összeszorított marka fölött nyaldos. Az ügyesebbje lecsepegteti a fagylaltot.. Van, aki eljátssza,hogy nincs pénze.
Van, aki
az egész tölcsérrel
odaadja kutyának.
odaadja kutyának.
Hogy milyen kutyának? Akármilyennek. Ebben a játékban a a jó, hogy a szereplő bármit kitalálhat. Marslakót is, kutyát is, és megetetheti fagylalttal.
A kiválasztott gyerekek aztán elkezdenek próbálni. Gyerekszínésznek is az a jó, aki úgy tud játszani, hogy az nemcsak neki jelent élményt, hanem a nézőnek is.
Amikor ránéztem a címre, mindjárt a Marslakók sorozat jutott eszembe, ami nagy ellenfél volt Kölyökidős időkben, de ekkor még gondolat sem volt, egészen más, a kreativitás marslakóiról van szó.
Azt hittem jobban különbözik a nyolcvanas évek stílusa a maitól. Pedig nem. A szavak, a hanghordozás ugyanaz, úgy látszik addigra kialakultam és megtartottam magam… de lehet, hogy csak nekem otthonos a szöveg.
A KÖLYÖK magazin 10 – 16 éveseknek készült az Állami Ifjúsági és Sporthivatal adta ki, Berkes Péter volt a főszerkesztője. A grafikai főmunkatárs Sajdik Ferenc és a Szerkesztőbizottság elnöke: Csukás István – csak azt akarom jelezni, hogy színvonalas magazin volt a gyerekeknek. A kölyökidő címéhez annyi köze van, hogy gyakorlatilag Berkes Péter adta a címet a sorozatnak, hosszútávú közös jövőt gondolva a műsornak és az újságnak. A cím bevált, úgyhogy maradt, akkor is, amikor már Berkes nem dolgozott velünk. /külön történet, kevéssé érdekes, szokványos belvillongás, pozíció harc, stílusok csatája, amiből az általam képviselt formáció jött ki győztesen. /
A magazin is megszűnt, később már a Kovács Titusz által szerkesztett 2zsiráf állt a helyére /ma is létezik:http://www.zsiraf.hu/
A magazin is megszűnt, később már a Kovács Titusz által szerkesztett 2zsiráf állt a helyére /ma is létezik:http://www.zsiraf.hu/
