Vizsgadrukk

Annak idején a vizsgaidőszaknak megvolt a hatása: gyerünk, csináljuk meg és utána már jön a szabadság. Persze  mellette ott volt a nyomasztó, idegesítő, reménykedő, lelkiállapot, meglesz -e, sikerül -e, elhúznak -e? Harmadévben halasztottam csak vizsgát, az rémes volt, kérni kellett orvosi igazolást, nem is tudom kitől, de azt máig érzem, hogy milyen lesajnálóan írta meg, pont egy ilyent fogtam ki. S az volt a legrosszabb, hogy augusztusba menni kellett vizsgázni. Még szerencse, hogy a halasztott vizsgával terhelt vizsgaidőszak  után azonnal elutaztunk a Szovjetunióba, egy építőtáborba, remek volt…
Ezer dolog jut eszembe erről az időről, de nem ezért kezdtem el a bejegyzést, hanem mert meghívtak a METU ( Budapesti Metropolitan Egyetem) Televíziós Műsorkészítő szakos hallgatóinak vizsgájára opponensi minőségben.

Teljesen más volt a hangulat mint tavaly, nemcsak azért mert még karanténos formátumban, azaz home office -ban zajlott a vizsga, hanem mert a beadott anyagok tartalma más volt. És ami szintén fontos, hogy pont a covid19 járvány miatt a művek egy része forgatókönyv formában készült csak el, de az is igaz, hogy a hallgatók forgatókönyvírásból diplomáznak, akkor meg mégiscsak az írott mű a fontos. Az látszott hogy a diplomázók valamennyien felkészültek, a szakmájukat értik, kiváló diszpóskönyvet tudnak írni, szinopszist és treatmentet, ehhez csak tiszta fej, logikus gondolkodás kell a többi könnyen megtanulható. De ezekben a művekben a szakmai tudás mellett még lélek is volt, megszállottság. Úgyhogy reménykeltő vizsga lett . 
Egy-két mondatos összefoglaló, név és cím nélkül, majd aki teheti és akarja, kirakja elérthetővé teszi a  munkáját. Saját szubjektív és opponensi véleményem elegye

  – egy 110 oldalas forgatókönyv volt pl. a vizsga tárgya, 1951-ben a Hortobágyon játszódik – aki tudja, már tudja, hogy ennek valószínűleg a kitelepítések a témája, precízen felépített munka, sablonokból és a szokásos karakterek és konfliktusok felsorakoztatásával. Mint kiderült ez egy hatalmas szerteágazó dokumentumfilm készülésének a vizsgaidőpont miatt gyorsan elkészített értékelhető mellékterméke. (ahogy a régi bölcsészkaron tanították, a jó bölcsész bármikor tud másfél órás előadást tartani a holdbéli irodalom 2. korszakáról.)

 – Csak egy rész készült el a járvány miatt, de nagyon izgalmas improvizációs játék filmes eszközökkel műfajok között szaladgálva, az abszurd szellemében

 –  Kemény jó megírt forgatókönyv ránt be  az egyházak/szekták világába egy kislány szenvedése akinek a hétköznapi életben is  a mindennapitól eltérő otthoni hite szerint kellene viselkednie, holott ez nem az ő döntése

  –  Két nagyon szimpatikus mezőőr a főszereplője a következő filmnek, látjuk őket munka közben, amint lekapcsolnak egy szemetelőt, megmutogatják  fennhatóságuk alá tartozó terület különös/hétköznapi állatait. Otthonos munka volt, mert a hetvenes években a perpetuum mobile c. ismereterjesztő sorozat közben éreztem magam. Szomorú, hogy mindez akkor is, most is egyformán aktuális volt és sajnos lesz, de az jó, hogy van aki ennyi hittel tudja képviselni és az lenne a jó, ha ennek lenne helye a mai televízióban és nem egyszeri hanem sorozatos megjelenéssel. (nem mintha lenne rá remény)

  –  3 rövid riportfilm következett, három bezártsági helyzetet villantottak fel, mindenkinek a maga problémája a legnagyobb jutott eszembe arról, ahogy a nagy sorstragédiákat és a karantén bezártságát egy szintre emelték –
 –  volt egy történet, az abortuszról szólt és az alkotó szándéka szerint nem a szokásos női szenvedés oldaláról mutatta, hanem a férfi  érzéseit akarta  előtérbe tenni. Egy izgalmasan elmondott videó prezentáció is járt a jól megírt forgatókönyvhöz, s ebben volt egy részlet egy kilencvenes években készült Szerencsi Éva- Szakácsi Sándor interjúból. Megragadó 1 perc, ahol Szakácsi felidéz egy akkor irt verset és könnyek szöknek a szemébe
https://youtu.be/XtNO2lSI7AY 18’20 –

ez nagyon magas léc lett de a forgatókönyv reményt ad rá, hogy meg tudja ugrani a ma már lediplomázott hallgató és el is készül a film.

 – szintén az abortusz  illetve az elvesztett gyerek és az utána való vágy volt a témája annak a dokumentumfilmnek, ahol végig a főhősnőt látjuk/halljuk, aki mélyen vallásos a maga módján, nem okolja istent az elveszett gyerekért, mint mások, de azért … katolikus szentekről, pápákról készít csúnya babákat, akik közé azért a Csernobil sorozat szereplői is beleférnek, és amiket a facebookon árusít. Mondja, mondja, majd eljut oda hogy felajánlottak nekik egy örökbe fogadható kisgyereket, óvodást, de nem hozták el, mert túl sérült volt. .. előtört a katolikus ridegség. Ennyi és itt vége van… hatásos  szép munka

 –  A cirkusz világába és egy ikerpár belső életébe jutunk a következő vizsgafilmmel, a vesztes fél mondja a monológot operatőrileg szépen kidolgozott festményszerű képen, az ikrek különböző élete, a fájdalmak és akarások..  felkavaró munka

 – Szuperhősök minimálbéren – a cím hallatán nekem Ilf-Petrov jutott eszembe, nagy derültséget okozva a felvetésemmel, ma már ki tudja kik voltak ők és mért volt annyira jó, amit a szocializmus kezdet kezdetén a NEP korszakban, nagy simlis hősük, Osztap Bender zavarosban halászásról írtak – pedig van valami alapja a gondolatnak – na szóval a vizsgamunka csak a címében hordoz szatirikus elemeket egyébként a mai kornak megfelelően a Fantasztikus négyes típusú ismert szuperhős sémát próbálja ráhúzni a mai magyar valóságra, ez is rendkívül izgalmas fordulatokra ad lehetőséget…


A hallgatók sokat tudnak a televíziós műfajokról. S hogy aztán majd milyen tartalmakkal töltik meg hát kiderül, ha kiderül