Általában ha valakik jönnek hozzám, mert hoznak valamit, vagy megjavítanák… észreveszik a falon az aranylemezeket, erre azonnal kíváncsiak és kérdezik: az mi? Mondom, hogy a Süsü hangjáték változat.. saját vagy gyerekeik élményei alapján lelkesek, örülnek és mosolyognak.
Ma jött egy húszon 1 -2 éves, nagyon udvarias, nagyon kedves fiatalember ő is rácuppant a lemezekre:
- Az mi? – mondom Süsü hangjáték,
- Aha, – mondta, és kihunyt a fény a szemében talán nem is hallott róla, .. nem olvas, tévét nem néz, honnan tudná?
Barátném szerint majd ha gyerekei lesznek, persze, lehet, de az még 10 – 15 év, addig annyi minden lehet…
Hasonló eset, amikor nem rég egy legendás barátommal ebédeltünk és Ő, mert ilyen a természete lelkesen mesélt a pincérnek, a történetből kiderült hogy ő híres, ismert és szeretett művész, megtiszteltetés a helynek, hogy idejár ebédelni és imádja a főztjüket sőt … a pincér fiú szintén olyan húszon egy két éves – nézett, egyre riadtabban, láthatóan fogalma sem volt arról, hogy kivel beszél, az hogy Zsebtévé, MókaMiki, Levente Péter semmit nem mondott neki ..
Most már legalább tudja és barátok lettek Péterrel.. de hát az Y generáció nem tévézik, nem olvas… viszont kedves, udvarias, jóindulatú ezek nélkül is, vagy tán azért.
Nehogy eltévedjünk, néhányan szeretik a régi dolgokat, de a többség nem is tud róluk én se tudtam ki az a Perényi, akibe Anyukám és barátnői Nagykanizsán, a negyvenes évek elején szerelmesek voltak, pedig nagy sztár volt
