TAKÁCS VERA

ÖNÉLET - MUNKA - KÉPEK - KAMRA - BLOG -napló - KAPCSOLAT

TÉVÉS LEGENDÁRIUM

     


 

Ma az aula kriptaszerű, felemás székekkel, modern plazmatévékkel és néhány ebédelő emberrel berendezett hely. Régen is felemás székek voltak, mert a szék gyakran törik, nem volt plazma, csak valamilyen, beállíthatatlan tv, /naponta elmondtuk a frázist a suszter cipőjéről, és a pedagógus neveletlen gyerekéről/, de rengeteg ember nyüzsgött az aulában, sokszor csak a oldalsó kislépcsőkön fértünk el. Egy egy reggel 8 - 10 stáb indult munkába, délelőtt előkerültek a traccsolók, a próbára igyekvők, a forgatókönyv megbeszélők, ebéd után a kávézók, színészek, riporterek, bemondónők, csupa híresség, majd délután a visszatérő stábok, este a vágásban pihenőt tartók. A hetvenes évek közepétől a kilencvenes közepéig. Ez volt az aula és a tévé fénykora.
Minden napszakban tudtuk, kit lehet itt megtalálni, voltak nagy aulázók, s ha egy fiatal színész szeretett volna bekerülni a tévés vérkeringésbe, azt akarta, hogy észrevegyék, jó helyre jött az aulába. Egyikük, ne mondjuk meg ki, - a legendárium szokása szerint többekhez kötik a sztorit -, direkt felhivatta magát telefonon, az aula számán. Abban a telefon hiányos időben, 1 telefon volt a büfé mellett, egy kis polcon. Amikor csörgött, aki arra járt felvette, s a keresett nevét beüvöltötte az aulába. X.Y? itt van? telefon. Aztán szaladt, akit hívtak: Igen, én, bocsánat, jajj, elnézést, itt vagyok! ÉS! Mindenki felnézett: kit? ki az? ja ez az, ezt így hívják? nézd csak milyen jó kiállású fickó, nem lehetne hogy ő legyen az a szereplő ...ja tényleg, s ha mázlija volt ő lett. Ha nem most, hát legközelebb ?

Az aula nem volt mindig aula, ahogy a tévé székház sem volt mindig tv székház. A ház, a Tőzsdepalota a METESZ tulajdona volt. Aztán a fele a tévéé lett. A bal fele. Feltűnően rendesebb, csendesebb, szebb volt az az oldal, a METESZ oldala.. Aztán egyszercsak megkapta a tévé az egészet. A Metesz meg a nagy székházat a Duna parton. Ki járt jobban? A legendák azt is tudni vélik, hogy felajánlották a tévének az Alfa mozi - Ludovica - Orczy Kert területet, de az akkori vezetők azt mondták, ugyan, minek nekünk ennyi hely? Igaz is. Lehet, hogy még ma is elég lenne, de már nem is emlékszik senki erre a tervre. Az Alfa mozi is leégett. És már a tőzsdepalota se a mienk.

Egyszer egy november 7. -i ünnepségre, még a nagyrichárdi szép időkben, meghívták a déli hadseregcsoport /tudvalevő szovjet déli hadseregcsoport/ férfi tánckarát, hogy táncoljanak. Remek együttes volt, világszínvonal. /de tényleg/ Megérkeztek a próbára a táncosok, és kiderült, hogy a nagyvetítő színpadán, ahol az ünnepségeket tartani szokták, nem fér el a tánckar. Mi legyen? Az aula méretre megfelelne. Ok. Elkezdték a próbát, az aula padlója pedig a hullámzást. Na ja az interferencia. A hamarjában elvégzett statikai vizsgálat megállapította, hogy az aula nincs aládúcolva, olyan mint egy híd, tehát nem alkalmas a szovjet déli hadseregcsoport teljes összhangjáról világhíres férfi tánckarának bemutatójára, mert simán leszakadhat ...

Lehet hogy az egész nem igaz, és tök másért nem lépett fel abban az évben a tánckar a tévében, de a legendáriumban így él a történet... folyt. köv... ha ti is irtok

V

VISSZA A LEGENDÁRIUM FŐOLDALÁRA