IRODA
Rudolf ül a fotel karfáján és telefonál
közben, míg Rudolf hergeli magát, a telefon miatt, hátul látjuk Kitty
és Border pantomim bemutatóját, ami arról szól, hogy Border menjen már
a színről, nagy nehezen felfogja, és lesettenkedik a lépcsőn
Rudolf leteszi a telefont . Kitty mellé akar ülni a fotelba, de Rudolf
látva , hogy Kitty odaült, átül a kanapéra
Rudolf: ..nem, értse meg, hölgyem, hogy el kell vinnem a gyerekeket, de
mit ér a kutatás tapasztalat nélkül .. de nem értem, mit ér valami, ha
nem használják .. ez az egész szakkör ezért jött létre... mi az hogy nem
tartok fegyelmet ... ez nem porosz katonai iskola, hanem egy közös célért
szerveződött közösség , ne tanítson engem pszichológiából, éppen annyit
értek hozzá mint Ön .. jó hagyjuk abba
inden napra van valami mérgelődni való
mit is mondtál, hova megyünk ma
Kitty: mért megyünk valahova?
Rudolf: te mondtad
Kitty: a Nórika miatt
Rudolf: mit mondasz, mi van a Nórikával?
Kitty: a Nórika miatt ?
Rudolf: mit...ja ... te féltékeny vagy a Nórikára, ne viccelj
Kitty: akkor nem értem
Rudolf: figyelj, kicsi Kitty. Te nagyon kedves vagy és szeretlek, amióta
együtt vagyunk nem is veszekedtünk, s ez neked köszönhető, mert annyira
megértő vagy, kérlek adj nekem egy kis időt egyedül kell eldöntenem
Kitty: de mit?
Rudolf: majd utána elmondom, talán, szia, hívlak, de ha bármi van, segíteni
kell, vagy bármi akkor te is hívjál jó
még megcsókolja alamizsnából és elhúz
Kitty ott marad a fotelban és potyognak csendben a könnyei
Border settenkedik fel a lépcsőn, les a korláton, majd jön egy halom dossziéval,
mintha semmit nem látott, vagy hallott volna
Border: na gyerünk, dolgozni, nem lustálkodunk, nem bőgicsélünk, tönkre
megy a vállalkozás, ha ezt így folytatjuk
Kitty: ha tönkre megy hát tönkremegy és akkor bőgicsélek ,amikor akarok,
és vidd innen a hülye dossziéidat, és a hülye telefonodat, és magadat
és mindenki menjen el a fenébe
úgy csinál mintha, de Kitty ezúttal nem veszi a lapot, kikapja a kezéből
a dossziékat a földhöz vágja, aztán mindent ami a keze ügyébe kerül, és
toporzékol és teljesen elveszti az önuralmát
Border csak néz, majd csendben megfogja a tele vizes kancsót és hirtelen
Kittyre borítja.
A vége az hogy ott szipog a víz alatt
KÖNYVTÁR
Rudolf Dórával, Bálint kishúgával, verset tanul
Dóra szépen elmondja, Rudolf leveszi a székről és otthagyja
Rudolf: : nagyon ügyes voltál, megyek megnézem a nagyokat, addig olvasgassál
Dóra. Segítek a könyvtáros néniknek
Rudolf: segítsél a könyvtáros néniknek
Nikolett és Milán jönnek könyvekkel vihorászva
Érkezik loholva Ottó
A hátsó boxban Anna és Bálint összebújva tanulmányoznak egy könyvet, amikor
Ottó odaér
Dúlt
Ottó: hú, annyira utálom a rendetlenséget, most is mennyit késtem, volt
már itt
Bálint: még nem, de mi van
Ottó: nem tudom, nincs sehol
Anna: mondtam, hogy abban a LEILA stúdióban van
Ottó: amit a nagybátyja vezet? ... most keressem ott
Bálint: most ne keresd sehol, most itt legyél, a kishúgomat feláldoztam,
hogy lekössük a Rudolfot, de már jön is
Rudolf: na itt van a könyv a szokásokról .. szerintem amekkora késésben
vagyunk, felejtsük a húsvétot , így utána és csapjunk el a pünkösdre...mi
van történt valami ?.. Barbara?
azt hittem vagyunk olyan jóban, hogy szóltok, ha baj van .. hallom Barbara
ketteseket is csak kegyelemből kapott a múlt héten
Anna: mert amióta átment abba a LEILA stúdióba nagyon sok ideje elmegy
a fotózással, filmezéssel
Rudolf: értem., mi ez a stúdió
Ottó: mi sem tudjuk, a nagybátyja vezeti
Anna: nem a nagybátyja
Ottó: nem a nagybátyja?
Anna: nem, csak én találtam ki a repülőtéren, hogy ne kérdezgessetek
Rudolf: állj, semmit se értek
Anna: na, elmondom
GABIÉK LAKÁSÁBAN
Sára vasal, ágyneműt ami rémes, közben tévét néz, a tévében valami fontos
klasszikus filmet
Jön Máté
Máté: Gabi?
Sára: elment a könyvtárba, Norbi szólt neki, hogy a néprajzosok közül
kimaradt egy kislány és ugorjon be helyette
Máté: értem
Sára: azt hittem megbeszélte veled
Máté: á. nem beszél meg velem semmit
Sára: összevesztetek
Máté: nem vesztünk össze
Sára: na elmúlik ... nézd ez a legszebb jelenet, mindig meghatódom
Máté: aha .. akkor megyek
Sára: nem kérsz valamit, nem vagy éhes, mit mondjak a Gabinak
Máté elmegy szomoruan
WORDL PRESS FOTÓ KIÁLLÍTÁS
Mennek be, Rudolf intézi az ügyeket, jegyek, kabátok stb.
Anna, Ottó, Bálint, Gabi
Nikolett, Milán, Zsófi, Ádám
a lépcsőn felfelé Anna sugdos Gabinak
Anna: nem tudom, az a lényeg, hogy nem mond semmit, és be kellene jutni
.. persze nem akarja
rágjuk a fülét, te is segíts
Gabi: én, hogy
Anna: te is mond neki, hogy be kell építeni valakit
Gabi: majd én megyek
Anna: nem , én megyek
Gabi: dehát veszélyes
Anna: neked is veszélyes
Ottó: szerintem, kár volt beavatni, felnőtt, majd hivatalosan akar kavarni
valamit, azzal meg nem lehet megtudni semmit
Gabi: és mi lenne, ha
Rudolf: na gyertek lányok, nem titkolózunk, mi van valami van
Anna: dehogy, csak a fiúkról beszélgetünk
Rudolf: értem
Ottó hátrajön, hogy beleszóljon
Rudolfra érti
Jön Rudolf a belépőkkel is betereli őket
Nevetnek, és mennek nézni a kiállítást
Rudolf és Gabi bent nézik a képeket, és egymást, egy egy villanásra
Kis csoportok együtt is nézik a képeket,
Élményük van
Rudolf szalad fel, amikor meglátja, hogy
Norbi jön Marcsival
Marcsi: szia Rudolf
Rudolf: sziasztok, Charlie is itt van?
Marcsi: nincs, most jól lebuktunk
Rudolf: mit, ja igen, nem árulkodom
Norbi: tanár úr tényleg elmegy Szegedre
Rudolf: honnan veszed
Norbi: az igazgatónő titkárnője a kisbögyös - bocs - mondta
de titok
Rudolf: én nem mondom el senkinek , igen kaptam egy kedvező ajánlatot
a szegedi egyetemről
Norbi: de nem megy el
Rudolf: lehet, még nem döntöttem
Marcsi: csak okosan
Gabi hallja a beszélgetést és kétségbeesve eltűnik
Rudolf látja, hogy szalad, de nem gondolja, hogy el is megy
Befejezték a kiállítás megtekintését , indulnak haza, jönnek le a lépcsőn
beszélgetve
Anna: Gabi ?
Rudolf: bement a
Anna: annyival jobb mióta idejár, nem? a hangulat is sokkal jobb
Bálint: igen mert a Barbarával csak veszekedtetek
Anna: olyan jól lehet vele kitalálni...
Ottó: milyenek vagytok, jön új és a régit már dobjátok
Bálint: te vagy belé szerelmes, neked kell védeni
Ottó: igen, azt hiszem körülnézek abban a LEILA stúdióban
Rudolf: bízzátok ezt rám, m ár mondtam, még csak az kell, hogy veszélybe
sodorjátok magatokat
Rudolf a Leila szóra visszalép
Rudolf: gyertek
UTCÁN /MEREDEK/
Gabi rohan a Sündörgő éppen ott foglalatoskodik. Fogasokon ruhákat szállít
az autójával, pakol éppen ki
Ráköszön a siető kislányra, aki nem figyelt hogy kit lát, mert fel van
dúlva éppen, már megint
Sündörgő: á. csókolom
nem állna meg egy kicsit
Gabi: megint maga az
Sündörgő: ezek szerint találkoztunk már
Gabi: igen, nem nem is tudom, kíván valamit
Sündörgő: hölgyem én a Leila modellstúdió vezetője vagyok, kérem, ne gondoljon
semmi rosszra, maga annyira gyönyörű, hogy világlapok címlapjára kívánkozik
az arca
Gabi: igen, és
Sündörgő: ne legyen ilyen rideg elutasító, nézze meg, ezek mind az én
modelljeim
Gabi: Claudia Schiffer is, gratulálok
Sündörgő: jó, bocsánat .. nem próbálja meg?
Gabi: mit
Sündörgő: néhány fotó, Ön már komoly hölgy, mi történhet
Gabi: és mit kell .. különben mindegy, próbáljuk ki.
Gabi hirtelen rájön, hogy itt az alkalom, beépülni abba a hírhedt Leilába,
ha a Rudolf ne engedi, majd ő megmutatja neki, s különben ha ilyen fontos
dolgot nem mond meg neki, minthogy el akar menni Szegedre akkor... ezeket
gondolja, de nem halljuk
MENZA vagy önkiszolgáló étterem
Rudolf áll a sorban, Tomtom beéri
kiveszik az ételüket
Tomtom: á. Rudolf, jó hogy találkozunk
Rudolf: szia Tomtom, ezer éve nem láttalak
Tomtom: ezer éve nem kellett megszabadítanod a jég rabságából
Rudolf: kicsit túlzó a természeted, mesélte a nővéred miket mondtál rólam
Tomtom: a nővérem nem számit, szerintem a nővérem szerelmes egy ilyenféle
fickóba mint te, most hogy így nézlek, azok a rajzok nagyon is hasonlítanak
rád
Rudolf: milyen rajzok
Tomtom: tudod kutatok, tudom, hogy nem szabad, nem való sőt tilos, de
az embernek meg kell ismernie a dolgokat
és találtam a nővérem szobájában a mappájában néhány új festményt, meg
szénrajzot
Rudolf: a nővéred rajzol
Tomtom: fest is, ez a hobbija
lopjak neked belőle
Rudolf: lopj .. illetve
Tomtom: nem számit, ellopom, aztán elfelejtjük, ez nem olyan régi értelemben
vett lopás, érted, ez információszerzés, különbség!
Rudolf: és különben?
Tomtom: ja ezért kereslek felfedeztünk valami furcsát, és tudom, hogy
felnőtt vagy, de benned megbízok, meg szeretném mutatni
fel kell mászni egy domboldalba
Rudolf: igen
Tomtom: belesni egy ablakon
Rudolf: igen
Tomtom: és megmondani, hogy szerinted helyes e ami ott folyik
Rudolf: igen
nehéz feladat elé állítasz, eleve a leskelődés
Tomtom: hát te sem érted
ma már mások a dolgok
van a lopás és van az igazság kiderítése érdekében történő információgyűjtés.
Különbség, és most az utóbbi van
Rudolf: hát jó
közben megérkezik Balázska
Balázs: na?
Tomtom: belement
|